December 30-án indultunk Bogácsra, ahová egy kedves közeli baráti család hívott meg minket. Mínusz húsz celsius fok és harminc centis hó fogadott minket. A nyaralónak használt ház hagyományos fűtése nem tudta ellensúlyozni a zord telet. Szánkón a gyereket húzva a falu portáin bekopogtatva a téli ékszakában kerestünk szállást. Modernkori Szent Család a téli ünnepi körben, a havas Bükkalján, vidáman menedéket keres, a fatüzeléses levegőn. Este fürdőzni mentünk a bogácsi termálfürdőbe. Nehezen vettük le magunkról a párás, meleg fürdőben a kabátokat és ő még leküzdötte lányaink teljes téli ruházatát is. Rejtett kincs ez a falusi termálfürdő. Hógolyóztunk a külső meleg vizes medencében.

Másnap a zsúfoltságában is érdekes Egerszalókon próbáltuk végig a fürdőt. Korán hazaértünk. Szilveszter napja volt.

Átgondolva saját listánkat - Bükfürdő, Mórahalom, Bogács, Egerszalók-  elterjedt, hazai, magyar szokásnak tűnik a téli szünetes fürdőzés.

Az ünnepi hangulat ellenére egy-két baljóslatú jel már mutatta, hogy 2013 tragikus év lesz.

Miskolcra vizsgázni jártunk. Megismerkedésünk után néhány héttel, mentünk le először együtt.

Miskolctapolcán aludtuk egy éjszakát. Abban a nagyon furcsán kedves hangulatú fenyőkkel tarkított üdülőfaluban, egy gránitszínű, bérelt nyaralóban. Talán voltunk a fürdőben, talán nem, de biztos, hogy még a felújítás előtti állapot volt. A Miskolci Egyetem főbejáratát akkor talán már átépítették. A vizsgára nem emlékszem.

De biztos voltunk a Széchenyi téren, háttérben az Avassal. Gyönyörű virágos tér, egyik legszebb ahogy ott álltunk, együtt. Itt láttam először képzeletfotózni!

Elhatároztuk, hogy a Bükkben hűsölünk kicsit mielőtt haza megyünk.

Diósgyőr után - balra a csodálatos vár, a panelpaloták, gyárkémények és a régi stadion - megkérdeztünk egy helyit. "Merre van a kisvasút?" "Innen jobbra, vagy onnan balra, vagy mi a túró?!" Kedvesen nevetve köszöntük meg a választ. Azóta sem ültünk azon a kisvasúton, de a bonmot a biciklis embertől az útszéléről, bevonult a terjedelmes közéleti legendáriumunkba, mint valaha kapott legjobb útbaigazítás.

Lillafüred felett, az erdőben, meredek hegyoldalon teljesen hülyén más női néven szólítottam meg kirándulás közben. "Hibázni ér az életben!" mondta később. De ott akkor elrohant, egy órát futottam utána a hegyoldalban. Kisírt szemmel nem szólt semmit hazáig.