Ciprus, 2004 július, Nászút a ...... Beach Shock Hotelben
Még februárban, Velence után megkértem a kezét. "Egy gyűrű mindfelett! (koccogtatás)" Másnap megfogant nagyobbik gyermekünk.
Március 15-én, szülővárosunkban, Budapesten képzeletfotó motívumokat gyűjtöttünk az ünnepi "Belvatyiban", ahogy mi a Körúton belüli részt hívjuk, főleg az ötödik kerületet. Mindketten úgy tartjuk, hogy legfontosabb utazási élmény, ha szülőhelyed kitartó utazója és jó ismerője vagy. Gyermekeinket is erre neveljük. A Falk Miksa utca egyik sarkán összehányta magát, éreztük, hogy hárman vagyunk.
A középső trimeszterben voltunk, amikor a Bajcsyn befizetett nászutunkon repülőre ültünk, július közepén. A délutáni charter járat már a naplemente utolsó fényeiben landolt Nicosiában.
Ciprus gyönyörű hely, az egyik legszebb pontja a Mediterráneumnak. Larnaca mellett Agia Napa felé volt a tengerparti szállásunk egy útmenti szállodában. Késő este érkeztünk és egyből tudtuk ez a szálloda nem az a szálloda, mint amit a prospektusban láttunk. Illetve az volt, de valahogy minden más volt, minden rosszabb volt. A nevét nem írom ide, mert tizenöt év eltelt és remélem már nem ugyanaz a színvonal. Mi ...... Beach Shock Hotelnek hívtuk. Tipp: Ne itt szállj meg, ha a szigeten alszol!
A recepció mocskos volt, a lámpákon milliónyi bogár. A szoba nem volt tiszta, se szép. Próbáltunk kicserélni a szobát, de a recepciós azzal szerelt le minket, bizony mi kaptuk a legszebb, nászutas lakosztályt. Saját törülközőinkbe csavarva aludtunk néhány órát. Reggel a világ legkoszosabb ablakán néztünk ki a ködben kavargó tengerpartra, ami Ciprus egyetlen ronda partszakasza volt.
A sokk miatt az egyhetes út egy napra sűrűsödött a képzeletfotó-albumomban. Mégis csodával kezdődött ez az egyhetes nap!
Arra ébredtünk, hogy nagyobbik lányunk megmozdult a hasában. Belülről nyomta az anyatestet. Hatalmas pukliként látszódott nászutas feleségem hasán. Pocaklakónak és Aliennek hívtuk és imádjuk.
Ez a csoda megalapozta a nászutat. Agia Napa flancos strandjaira és ötcsillagos hoteleinek, virágszirommal hintett medencepartjaira, mindehova bejutottunk. Tucatnyi helyre lógtunk be és sosem buktunk le. Egy ilyen luxy beaches, létrás, sziklás, mély és tiszta vizű, aljáig lelátós, úszós strandon végignéztem, ahogy egy hal harap a tempózó, lebegő lábfejembe. Évekig ott volt a heg. Akkor úgy magyaráztam a harapást, hogy "a ciprusi tenger küldött nekünk egy családi belépőt".
Láttuk Ciprus összes strandját a Cape Greco-tól egészen Pafosztól északig, szinte a teljes görög ciprióta partszakaszt. Megannyi strandcsoda. Szinte bárhol meg lehetett állni fürdeni és homokos, sziklás, kavicsos strandok váltogatták egymást. Láttuk az angol radarállomásokat és keresztül autókáztunk Őfelsége, az angol királynő katonai támaszpontjain. Láttuk Famagusta elhagyott hoteljeit a demarkációs vonal görög oldaláról. Képzeletfotóztunk Tochni (ejtsd nálunk Tocsni) falujának határában, mert hasonló néven becézgettük egymást akkoriban. Ő tudatosította bennem, hogy a becézés a szeretetnyelv fontos része.
Láttuk Nicosiát, a demarkációs zónával. A zóna elhagyott lakásaiban megállt az idő. A kéksisakos ENSZ-katonák őrizték az időtlenséget. Közel negyvenfokos hőségben meneteltünk át az észak-ciprusi, török oldalra a kettéosztott főváros egyik határátkelőjén. Bérelt autó akkor nem mehetett át a határon. Bódéból vettük a vízumot a határőrtől. Ahogy átértünk a török oldalra, megszólalt a müezzin. Ötszáz méter után rosszul lett, moccanni se tudott. Azt kérte, vigyem a légkondis autónkhoz azonnal, ami a görög oldalon állt majd egy óra sétára. Fogtam egy török taxist, egy bőrüléses, hatalmas talán 600-as mercist. Egy másik átkelőhöz vitt minket, ahol visszatámogattam a görög oldalra. Húsz percet töltöttük Észak-Cipruson. Betértünk az első boltba vízért, élelemért és légkondiért. Az árus, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, azt mondta "Zsengellér, Újpest!" Kiderült a régi magyar klasszis focista, aki Cipruson hunyt el, a boltos jó barátja volt. Mikor megtudta igazából hárman vagyunk, nem engedett fizetni.
Láttuk Limasszol hosszú parti sétányát. Aphrodité sziklájánál egy bokorra színes szalagot tűztünk. A vízi vidámparkban megfűzött, hogy minden csúszdára felüljek, de a kamikázén, nyolc emelet magasban fellázadtam. Sárga gumicsónakkal "sodrófolyóztunk". Jobbkormányos autóban elaludt mellettem az autópályán, mert annyira bízott bennem. Hőségben csodáltuk Kourion romjait és mozaikjait. Pékségekben reggeliztünk. Snoorkeleztünk. Zöldborsó pürét ettünk és isteni fish and chipseket. Többnyelvű óriási plakátokon figyelmezettek minket, hogy mennyi ciprusi font büntetést von maga után, ha szemetelnénk. Ez egyre jobban tetszik azóta is. A szerelem szigete tiszta.
Az egynapos hét nagyon gyorsan elment, megfogadtuk egyszer visszavisszük gyermekeinket a szigetre, de nem ebbe a hotelbe.
A világ legjobb nászútja volt.